Pages

2015. november 25., szerda

Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó, 2014
Oldalszám: 400 oldal
Goodreads: 4,29
Besorolás: NA, romantikus, realista

Némi fáziskéséssel ugyan, de néhány héttel ezelőtt a kezem ügyébe akadt Katy Evans debütáló regénye a Real /Valós/. Az egykori Ulpius-ház gondozásában jelent meg hazánkban, egy hosszabb, new adult sorozat első részeként. Bársonyos tapintású borítójával, amelyen a REAL felirat fényes és kiemelkedő egyértelműen az eyecatching kategóriába tartozik, annak ellenére is, hogy választhattak volna a főszereplőhöz jobban illő borítóképet.


Forró. Szexi. Izmos. Fájdalmas. Valós. Perzselő nemzetközi bestseller, mely elsöpör mindent, amit korábban a szenvedélyről képzeltél…
Remington Tate rossz fiú hírében áll a ringben is, ringen kívül is. Gránitkemény teste és nyers, állati ereje őrületbe hajszolja női szurkolóit. Neki azonban attól a pillanattól, hogy a szemébe nézett, nem kell más nő, csakis Brooke Dumas. Vágya színtiszta, ellenállhatatlan és VALÓS.
Brooke számára álomállásnak tűnik a jól fizető új, sportterápiás munka: karban tartani Remington testének tökéletes gépezetét. De mialatt vele és csapatával sorra látogatja a földalatti harc veszedelmes arénáit, Brooke testében is fellobbannak a legősibb vágyak. Ha volt is olyan pillanat, hogy Brooke és Remy csak flörtöltek egymással, hamarosan mindkettejükben kibontakozik az erotikus megszállottság, és kapcsolatuk ennél is többel kecsegtet.
Izzó vágyuknak azonban sötét oldala is van. Vajon képesek lesznek-e kitartani, amikor fény derül Remy legmélyebb titkára, és Brooke-nak családja segítségére kell sietnie – vagy hirtelen minden, amit olyan valósnak véltek, szertefoszlik, mint a káprázat?

Brooke Dumas sportkarrierjét illető számításait keresztülhúzó térdszalagszakadás nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megterhelő volt a számára. A sérülést követően elhatározza, hogy a továbbiakban rehabilitációs trénerként fog segíteni mindazoknak, akik hozzá hasonló problémákkal küzdenek.
Egy este ő és Melanie barátnője egy underground bokszmeccsen vesznek részt, ahol Brooke elhűlve figyeli a női szurkolói tömeget, amelynek tagjai valósággal meg vannak veszve egy Remington Tate nevű bokszolóért. A srácnak viszont Brook kell. Csak ő. Egyetlen pillantás elég volt ahhoz, hogy ez kiderüljön.
Remy munkalehetőséget kínál a lánynak, hogy aztán együtt utazzanak városról városra, szigorúan betartva a munkakapcsolatra vonatkozó szabályokat. Egyelőre. Az elfojtott szexuális feszültség ugyanis az első pillanattól kezdve érzékelhető. A srác mindennél jobban vágyik Brooke közelségére, azonban visszatartja a múltja és a sötétebbik oldala, amelynek visszaszorításához minden erejére szüksége van.
Brook úgy tűnik vállalja a kockázatot, így egyre közelebb kerülnek egymáshoz, csakhogy ez több embernek is szemet szúr. Remy ellensége, Skorpió, nem habozik felhasználni ellene a kínálkozó lehetőséget.


Szerettem ezt a könyvet. Annak ellenére is, hogy vulgáris.
Remington Tate karaktere átgondolt és szépen felépített. Az ő személyisége és annak bonyolultsága emeli ki ezt a könyvet a többi new adult közül. Amit a leginkább értékeltem vele kapcsolatban az a józan esze volt. Az, hogy tisztában van önmagával és a korlátaival. A múltja ellenére sem menekül önpusztításba, hanem megpróbálja leküzdeni a démonait.

Brooke karaktere feledhető. Számtalanszor éreztem úgy, hogy az írónőnek csupán Remington személyiségével kapcsolatban vannak határozott elképzelései, miközben Brook megrekedt az "Anastasia-féle" epekedésnél. Ennek a vágyakozásnak köszönhetően a szereplők képtelenek voltak egyeztetni a szándékaikat. Sokszor támadt az a benyomásom, hogy Remy hiába szeretné közel engedni magához a lányt, ahányszor kísérletet tesz erre, Brooke képtelen tovább látni a külsőségeknél. A cselekmények folyamatosan alátámasztják a lány sekélyességét, ami összeférhetetlen a történet elején róla kialakított képpel és hiteltelenné vált a karaktere a szememben. A balesetéből fakadó lelki fájdalmak folyamatosan említésre kerülnek, viszont rendkívül felületesen. Az alvilági élethez hű körülmények megteremtését díjaztam, viszont a Skorpiót illető magánakcióját már annál kevésbé értékeltem.

"Szeretem. Nem simán valami csillag nekem, hanem az egész kibaszott ég. 
Ő a Nap, meg a galaxis összes bolygója."

Ajánlom mindazok figyelmébe, akik a könnyed történetek kedvelői, beveszi a gyomruk a vulgáris szóáradatot és nem riadnak vissza a szexualitástól a könyvekben.

☆☆

2015. november 22., vasárnap

Kiadó: Álomgyár Kiadó, 2015
Oldalszám: 218 oldal
Besorolás: romantikus

"Gabriella, a történet hősnője nyaralni indul barátnőjével Puerto Ricóba, ahol találkozik az ünnepelt filmcsillaggal, David Canóval és szoros barátság alakul ki köztük. Vagy talán még annál is több? Gabi szerelmes lesz a férfiba, mégis elutasítja annak közeledését és a nyaralás végeztével hazatér férjével.
Egy váratlan fordulat azonban úgy hozza, hogy idő közben Gabi férje, Roberto bejelenti: válni akar, újra fellángolt a szerelem közte és a volt barátnője között. Látszólag elhárul minden akadály Gabi és David szerelmének beteljesülése elől.
De a sors furcsa játékot űz a szerelmesekkel, ezért a két egészen különböző világból érkező fiatal útjai hamarosan szétválnak, és Gabi kénytelen egy hatalmas titokkal a szívében élni. Vajon el tudja titkolni szerelme elől azt, amit mindenki más tud?
Katie Francoise első romantikus-kalandos regényében választ keres a minden férfit és nőt foglalkoztató kérdésekre. Vajon el lehet választani azokat, akiket egymásnak szánt a sors?"


Gabriella és Eszter Puerto Ricó-i nyaralásuk alkalmával belebotlanak az ünnepelt filmcsillagba, David Canóba, akit éppen vérmes paparazzik üldöznek. A lányok közbenjárásának köszönhetően a férfinak sikerül megszabadulnia az újságíróktól. Háláját kifejezendő meghívja őket vacsorázni, azonban találkák sora ezután is folytatódik. Gabriella és David kapcsolata egyre inkább elmélyül, csakhogy a családi kötelezettségek, a távolság, az eltérő közeg mind megnehezítik kettejük kapcsolatának kibontakozását. Vajon a kapcsolatuk kiállja az idő próbáját? Na, és a rosszakaróik közbenjárást? Mi több: Képesek-e átlépni a makacsságukon a boldogság érdekében?

A regény egyik alappillére az utazás, viszont sajnáltam, hogy az abból fakadó lehetőségek kiaknázatlanul maradtak. A turistáskodás kimerült a tengerparti napozásban és a bazárjárásban, ami egyébként hihetetlenül jó alkalmat nyújtott volna némi utalásra, miszerint Gabriella korábban már járt a szüleivel Puerto Ricóban. Sőt ennek alkalmával még egy nyári kalandba is bonyolódott, ami kulcsfontosságú információnak számít Gabriella és David kapcsolatának alakulásában. A fordulatot egyébként díjaztam, de ha már elején elhintett volna néhány ezzel kapcsolatos utalást, akkor gyanakvással telve olvastam volna azokat a sorokat, amikor David megbabonázottan figyeli a nő nyakát, és nem úgy értelmezem, hogy megkívánta őt, hanem: "Ő lenne az? Vele találkozott Gabriella évekkel ezelőtt?"

Ami a leginkább zavart  az a – mind a címet, mind a regényt átszövő – kliséhalmaz. A gazdag, népszerű, ráadásul eszméletlenül szexi színész találkozik a férjes asszonnyal, aki bár ragaszkodik erkölcsi elveihez, mégis megremeg a lába a férfi láttán. A történet valószínűleg akkor is működött volna, ha David nem színész, hanem egy egyszerű halász, sőt ennek köszönhetően talán még mélyebb lelki tartalmak is meg tudtak volna jelenni a regényben. Ennek fényében persze a történet végén kialakuló bonyodalmaknak sem lett volna miből kibontakozniuk.

Amit viszont muszáj kiemelnem, mert hihetetlenül aranyos részlet:
"– Az apukád messze lakik. Nagyon sok munkája van, ezért nem tud velünk lenni.
– Mit dolgozik?
Ezt a kérdést nem vártam. Nem akartam becsapni a gyerekem. Könnyes szemmel, összeszorult szívvel mesélnem kellett neki az apjáról.
– Színész. Egy nagyon tehetséges színész. Éppen ezért nem tud eljönni, mert nincs rá ideje. Hidd el, életem, nagyon szeret téged! A szemeidet tőle örökölted!
Odalépett hozzám, lehúzott magához, a kis kezét az arcomhoz tette, és megsimogatott:
– Anya! Köszönöm, hogy te nem vagy színész."


Számos olyan írástechnikai hibát fedeztem fel a regényben, amelyek írói tapasztalatlanságból fakadnak. Mind közül a leghangsúlyosabb, hogy az írónő inkább elmesélte a cselekményt, mintsem megmutatta volna. Ennél fogva az elbeszélések és a dialógusok egyensúlya megbillent, így több mint kétszáz oldalon keresztül, jóformán a hősnő monológját olvashattam. Néhány párbeszédes epizód beékelése sokkal elevenebbé tehette volna a regényt. Gondolok most arra, hogy Paulo és Marko is többször szerelmet vallott Gabriellának, azonban ezek kizárólag említés szintjén kerültek bele a történetbe. Ezzel szemben rengeteg olyan rész került bele, amelyet feleslegesnek tartottam, mert nem vitte előre a cselekményt, csupán megakasztott az olvasásban. Hogy konkrét példát hozzak: Gabriella elviszi a kisfiát a vadasparkba, ahol semmilyen számottevő esemény nem történt, mégis több oldalon keresztül olvashattam arról, hogy milyen állatokkal találkoztak. Ezek mind olyan hibák, amelyeket rengeteg elemző olvasással és az írás gyakorlásával lehet fejleszteni. Na, és persze egy jó bétával, aki felhívja mindezekre a figyelmet, ugyanis egy hozzáértő, külső szemlélő eszméletlen sokat tud segíteni a cselekmény alakításában.

Mindezek ellenére egy kedves, könnyen és gyorsan olvasható regény, éppen ezért kikapcsolódásnak tökéletes. Azoknak, akik szeretik a tömény romantikától átitatott történeteket biztostan tetszeni fog.

2015. november 15., vasárnap

Eredeti cím: Better Than Before, 2015.
Kiadó: Édesvíz Kiadó
Oldalszám: 326 oldal

Gretchen Rubin egyike a leggondolatébresztőbb és legbefolyásosabb szerzőknek, akik ma a szokások, a boldogság és az emberi természet egymással összefonódó témáiról írnak. Számos könyve közül kiemelkedő jelentőségű a Happier at Home, valamint a Boldogságterv, amely a The New York Times bestsellerlistáját követően nemzetközi ismertséget hozott számára. Jobban, mint valaha című személyiségfejlesztő könyvében ezúttal a szokások, a szokásformálás, illetve a szokásokról való leszokás terén nyújt útmutatást.


A szokásokat illetően négy különböző embertípust különített el: Fenntartó, Kérdésfeltevő, Engedelmeskedő, Lázadó. A négy tendencia, valamint a megkülönböztetés módszerének segítségével azonosíthatóvá válnak szokástermészetünk főbb aspektusai, mindemellett pedig úgy is sok mindent megtudhatunk magunkról, ha mások viszonylatában gondolunk magunkra. A világosság, az énazonosság és a többiek stratégiája a többiek kontextusába helyezve világítanak rá a saját egyéni értékeinkre, érdeklődésünkre és vérmérsékletünkre. Azáltal, hogy megértjük saját magunkat, a szokásainkat, jobban is tudjuk alakítani őket. Ez utóbbinál négy igen hatékony, mindenki által ismert, azonban kevésbé értékelt stratégiát vonultat fel: nyomon követés, megalapozás, órarend és felelősség vagy elszámoltathatóság.

Gretchen minden kezdetet erőteljes szokásformálási alkalomnak tekint, amelyben az újdonság és a szokás keveredik. Előbbi kitörli a régi szokásokat, míg az így keletkezett hiány biztosítja az új szokások zavartalan beáramlását, némi erőfeszítéssel pedig tartósan meggyökereztethetjük a változásokat. A könyv ehhez három stratégiát ajánl: az első lépések, a tiszta lap és a villámcsapás.


A problémát általában az okozza, hogy jó szokásokat kívánunk kialakítani, ugyanakkor könnyebbé és kellemesebbé szeretnénk tenni az életünket, ami már önmagában véve is ellentmondanak egymásnak. Az önmegtartóztatás, a kényelem és a kényelmetlenség stratégiái megmutatják, hogyan formálhatjuk a szokásainkat azáltal, hogy ehhez szabjuk a befektetett erőfeszítést. A biztosíték, a kifogáskeresés és a figyelemelterelés stratégiája a bukás és a kísértés kihívásaival foglalkozik. A jutalom, a kényeztetés és a párosítás pedig az élvezetek kiaknázására összpontosít, hogy ezzel is erősítsük a szokásainkat. Ha óvintézkedéseket teszünk a kibúvók és mentségek ellen, és a lehető legélvezetesebbé tesszük szokásainkat, azzal közelebb kerülünk a sikerhez.

A könyv végén található egy teszt, amelynek segítségével felfedhetjük, hogy a négy tendencia közül melyikbe is tartozunk. A kategóriák persze enyhe átfedésben vannak egymással.

Gretchen könnyed stílusának, a gondolatébresztő idézeteknek, a személyes tapasztalatoknak köszönhetően mindenki számára emészthetővé teszi a témát, miközben konkrét, cselekvés-orientált stratégiákat kínál a mindennapokra.

Gretchen Rubin: Jobban, mint valaha című könyvét ide kattintva megvásárolhatod!

2015. november 13., péntek

Biztos vagyok benne, hogy mindenki számára ismerős, milyen is az, amikor megismerkedünk valakivel, és a hormonok elöntik az agyunkat. Az érzések intenzivitása valósággal levesz a lábunkról, a fókusz pedig hamarosan önmagunkról, valaki másra terelődik át. Észre sem vesszük, ahogyan elkövetjük a lehető legnagyobb, és egyben leggyakoribb hibát, amit csak el lehet egy párkapcsolatban: elkezdjük bálványozni a másikat.


Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a vonzalom mögött rejlő okok között, főként a kapcsolatok kezdeti szakaszában gyakran megjelenő, és rendkívül meghatározónak számító csodálat érzésének jelensége áll. Ez utóbbi annak ellenére is kialakulhat, ha a kiválasztott személy nem feltétlenül rendelkezik kiváló tulajdonságokkal, ám ezek a másik fél számára mégis annak mutatkoznak. Azt pedig, akit valamilyen téren kiemelkedőnek találunk, sokkal jobban kedveljük, főként, ha erre a fizikai vonzerő is rátesz még egy lapáttal. A rokonszenv kialakulásában ugyanis kiemelkedő szerepet játszik a külső megjelenés, hiszen azzal, akit szépnek találunk, ösztönösen kedvesebben bánunk, mert a kedvező fizikai adottságok mellett más vonzó tulajdonságot, mint a kedvesség vagy a megbízhatóság, feltételezünk tőlük.

"Halálosan, tudatosan… Elfogyni az ölelésben."
/Ady Endre/

Általánosságban véve az ego nem csinál mást, mint a múlt fájdalmaiból táplálkozva újrateremti azokat a jelenben, és kivetíti a jövőre. A párkapcsolatok szempontjából már akkor működésbe lép, amikor elkezded a szerelmi kapcsolatodat kiemelni a többi társas kapcsolatod közül, és búcsút intesz minden addigi, belső töltődéssel járó tevékenységednek. Az ego ekkor egy darabig rejtőzködő üzemmódban működik, majd amikor úgy érzi, hogy elérted azt a szintet, hogy a boldogságod egy rajtad kívülálló személytől teszed függővé, ismét feltűnik a színen, és olyan illuzórikus félelmeket villant fel neked, amelyek létezéséről addig fogalmad sem volt. Azt súgja a füledbe: "Úgysem vagy elég jó neki!" vagy "Ez az ember nem elég jó neked!". Hamar előkerülnek a szüleinktől szerzett viselkedésminták, akárcsak a múltbeli sérelmeink. Egy szempillantás alatt felkavarják a jelenünk, a befolyásuk alá vonnak, mígnem elkezdünk ismét a félelmeink szerint cselekedni. A párkapcsolatunk romba dől, az ego hatása alatt pedig telekürtöljük a világot a következőkkel: "Minden pasi rohadék!" vagy "A nőkkel baromi nehéz bánni!". A szomorú igazság pedig az, hogy vannak, akik be is veszik ezeket a hülyeségeket, így a lavina csak hömpölyög és hömpölyög tovább.



Mit tehetünk annak érdekében, hogy az egónk ne bombázza szét a párkapcsolatainkat?

1.) Hidd el, hogy egymagad is képes vagy a teljességre!
Az ego csak azokra a kapcsolatokra van hatással, amelyeket két nem teljes ember alkot, akik azért jöttek össze, hogy kitöltsék a másikban lévő űrt. Azokra, amelyekben az egyik fél igénye, hogy teljes legyen, míg a másiknak az, hogy értékeljék őt. Ennek ellenkezőjéről a következőképp ír A csodák tanítása: "Mindkét fél magába tekint, és nem lát magában hiányosságot. Ilyenkor elfogadják teljességüket, és egy másik teljes emberrel egyesülve kiterjesztik azt." A könyv "szent kapcsolatként" emlegeti azokat a kapcsolatokat, amelyekben utóbbi megjelenik, ám ez csak azoknál alakulhat ki, akik nem futottak el a feladataik elől, és követték a belső vezetőjüket.

2.) Keress olyan dolgokat az életben, amelyek segítségével belülről töltekezhetsz!
Azáltal, hogy a számodra fontos személyt "különlegessé" teszed, az egód feljogosítva érzi magát arra, hogy azt a bizonyos személyt jobbnak állítsa be a barátaidnál, a munkádnál, a családodnál, és olykor még önmagadnál is. Ennek fényében már nem is olyan meglepő, ha besokallsz a megfelelési kényszertől, nem igaz?

3.) Ébredj rá, hogy nemcsak a szerelem képes felvillanyozni téged!
Az ego szereti elhitetni velünk, hogy a szerelmet, ami az egyetlen módja annak, hogy felvillanyozva érezd magad, kizárólag egy másik személy közreműködésével élheted át, ez azonban hazugság. Vigyél egy kis szenvedélyt mindenbe, amit csinálsz, és rá fogsz döbbenni arra, hogy szerelmet nemcsak egy konkrét személy iránt lehet érezni!
Én például hajlamos vagyok az írás során olyan lelkesedés átélésére, amit leginkább a szerelem érzéséhez tudnék hasonlítani. Belegondolni abba az alkotó folyamatba, amely során az addig kizárólag bennem létező gondolatok és érzések a papírra kerülnek, mindig lenyűgöz.
Hagyd, hadd bukkanjon elő a szenvedélyes szeretet minden kapcsolatodban, ahogyan engedj teret a barátságnak is a párkapcsolatodban! Azáltal, hogy nem támasztasz elvárásokat a párkapcsolatod felé, és megpróbálod a többi kapcsolatoddal egyenrangúként kezelni, nemcsak magadat, hanem a társadat is felszabadítod.

Felhasznált irodalom:
Gabrielle Bernstein: Édesítsd meg az életed!
N. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak