Belegondoltál már abba, mekkora nyomás nehezedik ezekre a szerencsétlen karácsonyi ünnepekre? Merthogy a vele kapcsolatos elvárások valahogy úgy néznek ki: (1) mindenkinek legyen ajándéka, de az legyen frappáns, hogy még véletlenül se boríték feszítsen a fa alatt; (2) pincétől-padlásig legyen kitakarítva a ház, mert mégis mit fognak szólni a vendégek, ha meglátnak egy porcicát a szekrény tetején; (3) terülj, terülj asztalkám három napon át roskadozzon a jóságoktól, nehogy valaki éhen maradjon; (4) csillogjon mindenkinek a tekintete a szépen feldíszített fa alatt, és még véletlenül se látszódjon rajtad, hogy agyonhajtottad magad az elmúlt hetek során.

Gyanítom, hogy az ünnepek rohamos közeledtével hamarosan sokan ebben a cipőben fognak járni, éppen ezért itt és most, már december elején szeretnélek felmenteni a konvenciók alól, mert annak aztán semmi értelme, hogy már jó előre frusztrációt, mi több szorongást érezz az ünnepektől, hogy aztán amikor "kéne", akkor az ég világon semmi kedved ne legyen MEGÉLNI a pillanatot. Kedves páromat például egyáltalán nem hozza izgalomba a karácsony, és egyáltalán nem is bánja, hogy vendéglátósként azok a napok, akárcsak a többi, munkával telnek. Anyukámra pedig minden évben rátör az "ünnep-fúj", és ettől csak még "selejtesebbnek" érzi magát, miközben nagyokat pislog azon, hogy a lánya (értsd: én) mennyire be tud lelkesedni egy nyamvadt égősortól az erkélyen, egy doboz frissen sült linzertől vagy a fenyőfaillattól. Na, ki a selejtesebb?

A magam részéről oda és vissza vagyok az ünnepekért, de leginkább az azt megelőző készülődésért, de érdekes módon ezt nem gyerekkoromból hoztam magammal. Egyik évben mézeskalács sütésre adtam a fejem, csakhogy akkora giga-mega adag sült ki belőle, hogy nem győztem elajándékozni. Azt hiszem, akkor tapasztaltam meg először, vagy legalábbis fogtam fel a súlyát annak, mennyit számít, amikor valaki kézi készítésű ajándékkal kedveskedik a másiknak. Ez a bizonyos léleksimogató érzés azóta is bennem él, és azt hiszem, éppen ezért kaptam rá arra, hogy mások örömére, nemcsak az év legcsodásabbnak titulált időszakában süssek.

Arra gondoltam, hogy karácsonyi manóként megpróbálom ha nem is nagyon, de legalább egy kicsit megkönnyíteni a készülődéseteket, és megosztok veletek egy-két receptet, amelyeket előszeretettel ajánlok a számotokra, kezdve ezzel a mennyei Kókuszkrémes Mézes Szelettel! Őrület, de ezt a süteményét még nyáron készítettem el, amikor az Aranytepsi blogon ráakadtam a receptjére. A végeredmény akkora sikert aratott, hogy új karácsonyi süteményt avattunk! Mutatom, hogyan készül!

Hozzávalók:

▪ 50 dkg liszt

▪ 1 púpos kk szódabikarbóna

▪ 1 csipet só

▪ 20 dkg porcukor

▪ 2 púpos ek cukrozatlan kakaópor

▪ 5 dkg margarin

▪ 4 jó ek méz

▪ 2 közpes tojás

▪ 4 púpos ek liszt

▪ 5 dl tej

▪ 20 dkg margarin

▪ 15 dkg porcukor

▪ 10 dkg kókuszreszelék

▪ 20 dkg étcsokoládé

▪ 3-4 ek vaj

A tésztához a lisztet egy tálban összeszitáltam a sóval, szódabikarbónával, porcukorral és a kakaóval. Beleütjük a tojásokat és belecsorgatjuk a megolvasztott, de nem forró margarint és mézet.

Mindezek elegyét összedolgozzuk, és ha kicsit morzsalékos, akkor egy kevés tejjel fellazítjuk. Ezt követően három egyforma egyenlőre részre osztjuk.

Lisztezett felületen téglalap alakúra, kb. 30x20 cm nagyságúra nyújtjuk. Gyönyörű, mézes, márványsimaságú lapokat fogunk kapni, amelyeket sütőpapírra téve, a tepsi hátán, 180 ᵒC-on 8 perc alatt megsütünk, majd hagyjuk teljesen kihűlni.

Ameddig hűlnek a lapok, elkészítjük a krémet. A lisztet csomómentesre keverjük a tejjel, és sűrűre főzzük. A krémalapot szintén kihűtjük, addig a margarint habosra keverjük a porcukorral. A masszákat összekeverjük, és beleszórjuk a kókuszreszeléket.

Egy lapot lefektetünk, rákenjük a krém felét, majd befedjük a második lappal, amelynek tetejére simítjuk a maradék kókuszkrémet, ráhelyezzük a harmadik lapot. Alufóliával lefedjük, súlyt helyezünk rá, és betesszük a hűtőbe néhány órára. Ezt követően a csokoládét felolvasztjuk a vajjal, és bevonjuk vele a tetejét. Fogyasztás előtt legalább egy éjszakára hideg helyre tesszük, hogy a tészta kellően megpuhuljon.

Végeredményként egy hihetetlenül finom, mézes, ugyanakkor könnyű, háromlapos süteményt fogunk kapni, amelyet egy enyhe kókuszaroma varázsol igazán izgalmassá.

Nemrég meséltem épp az egyik barátnőmnek, hogy engem a legkevésbé sem szoktak megmozgatni a különböző körömtrendek. A beauty bloggerek többsége száz meg száz szempont szerint – bőrtónustól kezdve, a pigmentáltságon át, egészen a terülésig – teszteli a legújabb körömlakkokat, míg a magam részéről egy gyors körömformázással és egy átlátszó lakkal gondoskodok általában a körmeim ápoltságáról.

Mindezek ellenére kifejezetten örültem annak, hogy lehetőségem nyílt a Catrice vadonatúj ICONails körömlakkjának tesztelésére, merthogy a márka számomra tipikusan egy azok közül, aminek termékeihez azóta biztonsággal nyúlok, hogy életemben először vettem a kezembe alapozót.

A géles hatású körömlakkok hatalmas előnye, hogy tartós eredményt nyújtanak azok számára, akik kerülik a hagyományos értelemben vett géllakkozást. A Catrice ígérete szerint, az új garnitúra innovatív formulája révén gondoskodik a géles hatású fedésről, csillogásról, és persze a 7 napra szóló kopásbiztosságról.

Amit tudni kell az ICONails körömlakkokról:

- innovatív formulájának hála több mint 7 napon át tartanak fedőlakk nélkül

- az ecset kialakításának köszönhetően garantált az egyszerű és pontos felvitel

- professzionális, két-fázisú kupakkal rendelkezik

- összesen 45 ragyogó árnyalat közül válogathatunk.

A körömlakk külső kialakítása kimondottan tetszik. Ahogy a márka többi terméke, úgy az ICONails lakkok is visszafogott, letisztult csomagolással rendelkeznek, és a külcsín helyett a belbecsre irányítják a figyelmet. Arról nem is beszélve, hogy helytakarékossági szempontból sem utolsó, hogy a szögletes üvegének hála észrevétlenül megbújik a fiókban.

A kupak barázdáltságának hála nemcsak kitekerni könnyű a lakkot, hanem használat közben sem csúszkált össze-vissza az ujjaim között, és mire végeztem az első körrel, már kezdhettem is a második réteg felvitelét. A vékony, egyenesen vágott ecsettel felvitt, viszonylag híg állagú lakk lávaszerűen terült el a körömlemezen.

A lakkot két rétegben kentem fel, bármiféle alap-, vagy fedőlakk nélkül, és mivel eszméletlenül gyorsan szárad, pikk-pakk végeztem mind a tíz körmömmel, amelyet követően olyan tükörfényesen ragyogtak, tüzesen vibráltak – 05-It’s All About That Red –, hogy alig tudtam levenni róluk a szemem. Kifejezetten megszépítették a tételtanulós hétköznapokat.

Tartósságát tekintve, nálam sajnos nem állta ki a 7 napos próbát, merthogy 4-5 nap után a körömvégekről elkezdett kopni a lakk – bár hozzáteszem: elég rendesen igénybe vett körmökről van szó –, de nehogy azt higgyétek, hogy ez elvette volna a kedvem attól, hogy beszerezzek még egy-két színt a kínálatból!

Mindent összevetve kimondottan elégedett vagyok a körömlakkal. Továbbra is úgy gondolom, hogy a lehető legjobb választás azoknak, akik elérhető árkategórián belül, mégis kiváló minőségben keresgélnek. Nemcsak, hogy újra fel fogom kenni a körmeimre a vörös lakkot, de abból a 45 árnyalatból is tervezek válogatni, amelyek május végével elérhetővé válnak a közönség számára.

Körbenézek, és azt látom magam körül, hogy mindannyian vágyunk valakinek az őszinte, támogató közelségére, ám amint némi nehézséggel találjuk szembe magunkat, ahelyett, hogy helyrehoznánk azt, úgy hajítjuk ki a párkapcsolatainkat a kukába, mint egy elromlott pirítót. Valójában észre sem vesszük, hogy a fogyasztói társadalom üzenete, miszerint „Ha elromlott, akkor inkább dobd ki, és ne javítsd meg, hanem szerezz be egy újat, ami egyébként is sokkal jobb az előzőnél!” miként szivárog be a magánéletünkbe.

Tévedés azt hinni, hogy egy jól működő párkapcsolatot az érzések folyamatos és szétfeszítően intenzív vibrálásáról ismerni meg. Minden kapcsolatban vannak hol kisebb, hol nagyobb hullámok. Közhely? Az. Mégis sokszor elfelejtjük.

Margaret Mahler szerint a párkapcsolatoknak léteznek bizonyos szakaszai, amelyeket ha egy tartós és intim együttlétre vágyunk, szükséges közösen megélni.

Az első a „szimbiózis”, másként „ragaszkodás” szakasza. A nagybetűs MI időszakát a gyakori ölelések, összebújások, a testi kapcsolatra való fokozott igény mellett a „nem tudok élni nélküle” és a „minden percben hiányzik” érzése jellemez. A párok tagjai előszeretettel élnek ún. pozitív torzításokkal, projekciókkal, a köztük húzódó határ pedig elmosódik. A szakasz legfőbb problémaforrása az összeolvadástól vagy épp az elszakadástól való félelem, ami hatalmas energiát követel, hosszútávon  felemészti a párt.

A következő szakasz a „differenciálódás” vagy „leválás” szakasza, ahol megjelennek a különbségek, megkezdődik a másik fél reális értékelése. Mindez persze végződhet a másik fél elfogadásával, azonban elakadással is, amikor a pár megreked egymás megváltoztatásában, és kitartóan harcolnak azért, hogy a másik fél a saját elképzelésük szerint formálódjon.

A „gyakorlás” időszakában a párban gyakran felerősödik a kapcsolatból való kitekintés szükségességének érzése, hiszen igény támad a függetlenségre, így csökken a partner iránti megértés, figyelem, amelynek köszönhetően megszaporodnak az intenzívebb konfliktusok, megrendül a kapcsolatba jövőjébe vetett hit.

Az utolsó „újrakezdés” fázisát ismét a meghittség és az összetartozás érzése jellemzi, amely csak úgy valósulhat meg, ha mindkét fél tesz érte. A párok tagjai ekkor már nem akarják megváltoztatni egymást, hanem elfogadják a társukat olyannak, amilyen. Sem a távollétet, sem az együttlétet nem érzik megterhelőnek, mert felismerték, hogy a „mi” több mint a részek egésze.

Azt akarod csinálni, amit mindenki más? Kidobni a kapcsolatot a kukába ahelyett, hogy megjavítanád? Rajta! Légy te a százhuszadik birka! Csak nehogy csalódást okozzon, amikor rádöbbensz, hogy nehézségek, megoldásra váró helyzetek minden kapcsolatban akadnak, te pedig eldobtad azt az embert, aki mellett igazán önmagad lehetsz azért, mert akkor éppen kifogások alá temetkezve lusta voltál tenni a kapcsolatért.

Hadd ajánljak egy másik verziót!

Olyasvalakit válassz magad mellé, aki tudja, hogyan kell jól szeretni téged! Olyat, aki elő tudja hozni belőled az igazi éned és el tud fogadni a hibáiddal együtt. Valakit, aki a legnagyobb viták hevében sem képes megfeledkezni arról, hogy ki áll vele szemben. Az egymás iránt érzett tisztelet fontos. Találj valakit, aki tisztában van a képességeiddel és értékeli azokat! Valakit, aki nem retten meg az erődtől, és nem kelt benned bűntudatot a sebezhetőségedért sem. Szeress olyat, aki türelmes, megbocsátó és képes a bocsánatkérésre! Aki mindezeket nyíltan gyakorolja. Alázatos. Figyelmes. Együttérző. Nemcsak veled, hanem önmagával szemben is. A jó szerelem és a nagy szerelem között ugyanis van különbség. Míg az egyik elősegíti a létezésed, addig a másik hamis illúziókkal kecsegtet.

Találtál valakit, akire mindezek igazak? Próbáld meg a félelem és a nehézségek helyett a szeretetet meglátni! Tegyél meg mindent azért, hogy az életedben tartsd!

Erről szól egy igazi párkapcsolat.

Azokról a mindennapos döntésekről, amelyek során folyamatosan a problémák közös megoldása és egymás mellett határozzuk el magunkat.

Nagyon, de nagyon háklis tudok lenni a hajammal kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a legkevésbé sem, vagy legalábbis nagyon minimális szinten értek a különféle hajviseletek elkészítéséhez, számomra mindig is eszméletlenül fontos volt, hogy akárhová menjek, szépen formázott, ápolt hajjal jelenjek meg.

Arra gondoltam, hogy ebben a bejegyzésben, egy termékteszttel egybekötve (köszönet érte: My Beauty Tools) megmutatom nektek, melyik az a hajviselet, amelyiket mostanság a legtöbbször elkészítettem a hétköznapok során.

A készülék használata előtt megmostam a hajam. A kétszeri samponozáshoz a számomra mostanság nélkülözhetetlennek számító Fructis-Grow Strong sampont használtam a Garniertől, amelyet a hozzá tartozó balzsammal egészítettem ki. Az esetek többségében egyébként is igyekszem a különféle termékcsaládok egyes tagjait együtt bevetni, hogy a bennük található hatóanyagok váll-vállvetve, ahogy megalkották őket, tökéletes harmóniában fejthessék ki a hatásukat a hajamon. A balzsamból nagyjából egy diónyi adagot nyomtam a tenyeremre, és belemasszíroztam a hajvégeimbe. 2-3 percig hagytam állni a hajamon, végül leöblítettem. Egy száraz törülköző segítségével átdörzsöltem a hajam, és turbánba csavarva 5-10 perc erejéig hagytam, míg a törülköző a lehető legtöbb nedvességet felszívja. A hajam egyébként már közvetlenül mosást követően is hihetetlenül egyenes, így nálam a legnagyobb kihívást annak hullámosítása jelenti, az esetek többségében ugyanis mire körbeérek egyszer a tincseimen, azok kirúgják magukat, és kezdhetem előröl a procedúrát. A hajmosást a Fructis – Miraculous Oil Brushing Express olajjal folytattam, ebből pedig egy borsónyi adagot vittem fel a hajvégeimre. Ezzel a célom általában az, hogy megkönnyítsem az egyébként hihetetlenül gubancolódó, vékonyszálú hajam kifésülését, másrészt felvértezzem azt a hőkezelés káros hatásaival szemben. A fésülködés után, némi extra dúsítás kedvéért újabban a Taft-Volume Mousse megaerős hajrögzítőhabját vetettem be. A hajszárítást először hajkefe nélkül, később pedig annak használatával végeztem, egészen addig, amíg a hajam el nem érte a 80%-os szárazságot, és csak ezután fogtam bele a formázásba, hogy egy kicsit rendezettebb hajviseletet kapjak végeredményként.

A hétköznapok során a hajamat illető elképzelés általában egy klasszikus, nőies viselet, szépen megemelt hajtövekkel és egy lágy hullámmal a hajvégeken. A megvalósításban ezúttal a hagyományos hajszárító és kefe kombináció helyett a Remington Keratin Therapy Pro hajformázót hívtam segítségül, amellyel kapcsolatban meg kell, hogy mondjam: nagyon, de nagyon elégedett vagyok az általa kreált végeredménnyel.

Magáról a készülékről érdemes tudni, hogy a Remington által kifejlesztett Keratin Therapy termékcsalád tagja, amelynek különlegessége, hogy hajformázó termékeiket újgenerációs keratin és kerámia bevonattal látják el, így elérve a haj megdöbbentően egészséges kinézetét.

● Újgenerációs keratin és kerámia bevonat

● 2 hőmérséklet-, és sebességfokozat

● Könnyen szabályozható, kétirányú forgási lehetőség

● 2 tartozékfej: 50 mm és 40 mm átmérőjű thermo kefe

● Tartozékfej kioldó gomb és biztonsági zár funkció

● Körbeforgó vezeték, akasztófül

● Teljesítmény: 1000W

A termék használatával kapcsolatban tehát a legfontosabb tudnivaló, hogy a készülék nem a hajszárító kiváltására szolgál, hanem a félszáraz haj formázására. Ehhez, ha sok időm van, akkor kisebb részekre osztom a hajamat, és részről-részre haladok a hajtövektől a hajvégekig, de az is megesik, hogy éppen fordítva. A végeredményt ezzel a készülékkel nem igazán lehet elrontani. Míg a hajtövek esetében extrém, extrém, extrém dúsítást érhetünk el, addig a hajvégeknél lágy esésű, légies hullámokat csempészhetünk a mindennapi hajviseletünkbe.

A formázás során egyedül arra érdemes figyelnünk, hogy megfelelő nagyságú tincseket válasszunk le, nagyjából akkorákat, amik kényelmesen befedik a hajkefét. Ez utóbbiból két különböző méret is a rendelkezésünkre áll. A magam részéről a kisebbet preferálom mind a saját hajam, mind anyué beszárításához.

Hogyha már anyu hajánál tartunk: csoda, amit azzal művelt. Még az enyémnél is vékonyszálúbb, ritkásabb hajjal rendelkezik, és ez olyannyira így van, hogy az ő haját nem is kell előszárítani a formázáshoz, hanem bőven elegendő, ha az egyes fokozaton formázgatom, mire csodásan meg is szárad, és gyönyörű tartást értünk el vele nem egyszer, nem kétszer. A saját hajamnál többnyire már a kettes fokozatot szoktam használni, bár eleinte, amikor még csak barátkozunk a forgófejjel – átok rá! –, addig érdemes az egyes fokozattal dolgozni. A forgófejre visszatérve: türelem, türelem, türelem! Azoknak, akik hozzám hasonlóan fikarcnyit sem értenek a hajformázáshoz, bizony szükségük lesz némi gyakorlása, viszont a jó hír: forgófej használata nélkül is csodásan lehet vele formázni. 

Szükségem volt egy-két – oké, annál egy kicsit több – használatba vételre, mire ráéreztem a készülék rendeltetésszerű használatára – nehogy megijesszen titeket, mert ez kizárólag a személyes, speciálisan hajformázást illető fogyatékosságomra vezethető vissza –, sőt onnantól kezdve, hogy ráállt a kezem, a hajformázó nálam teljes mértékben kimaxolta a praktikusságmérőt, merthogy – Adta Isten! – nem kell többé a tükör előtt hajkefével és hajszárítóval zsonglőrködnöm ahhoz, hogy némi tartást adjak a hajamnak.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődéseteket a Remington Keratin Therapy Pro készülékét illetően, ide kattintva - nem mellesleg gyönyörű kedvezménnyel - be is szerezhetitek azt. Még valami: nemrég értesültem róla, hogy a Remington elindította Instagram Nagykövet felhívását, amelynek keretén belül 12 szerencsés lánynak lehetősége nyílik választani a mesés hajformázók közül, hogy aztán megoszthassák a véleményüket a közösségi média felületein. A jelentkezés menetéről, további részletekről ide kattintva olvashattok!

A Sheriff of Nottingham társasjátékban ismét kereskedők bőrébe bújhatunk, ezúttal azonban a rosszabbik fajtából. Blöffölés, megvesztegetés és csempészés. A cél viszont szentesíti az eszközt. A kereskedők megélhetése a herceg által kiszabott adók következtében teljességgel ellehetetlenült, a város kapzsi seriffje pedig csempészárura hivatkozva mindenkit ellenőriz, aki átlépi Nottingham városának kapuját. Légy becsületes, és reménykedj a legjobbakban, vagy egyszerűen fizesd le a seriffet!

Bátran kijelenthetem: a legszenzációsabb társasjáték, amellyel valaha volt dolgom. Az általam annyira imádott grafikákon túl, számtalan tartozék lapul a dobozban, akárcsak az árukártyák, az aranypénzek, a seriff jelző bábu, a kereskedő standok, zsákok. Bár ez utóbbiakkal kapcsolatban, a bársonyszütyők helyett praktikusabbnak tartottam volna egy kevésbé kényes anyag, teszem azt, vászon felhasználását a gyártás során, ezáltal ugyanis kiküszöbölhető lenne az a probléma is, hogy a zsákok lezárását követően, azok kinyitása szakadás nélkül teljességgel lehetetlen.

A társasjáték hatalmas előnye, hogy a szabálya pillanatok alatt elsajátítható, éppen ezért hamar átszellemülhetünk, és megkezdhetjük a nem mindig tisztességes kufárkodást.  A játék több körön át tart, és minden körben az egyik játékos kénytelen magára ölteni a seriff korántsem egyszerű szerepét, miközben a többiek megmaradnak egyszerű kereskedőknek, akik törvényes – alma, sajt, kenyér, csirke –, vagy éppenséggel törvénytelen csempészárukat – bors, mézsör, selyem, számszeríj – igyekeznek bevinni Nottingham városába.

A körök a következő fázisokból állnak:

1. PIAC: A piacon lehetőségünk nyílik arra, hogy kicseréljük az általunk birtokolt – legfeljebb 5 kártyát – árukat, annak reményében, hogy piacra vihető árukészletre teszünk szert. A húzást elvégezhetjük a dobott, és a még felhúzásra váró lapokból egyaránt. A dobott lapokból való kártyahúzás kiváló módszere annak, hogy olyan kártyához jussunk, amilyenekre szükségünk lehet, azonban a seriffnek is elárulja a szándékunkat, kivéve persze, ha a lehetőséget nem használjuk fel annak kicselezésére.

2. KERESKEDŐ ZSÁKOK MEGTÖLTÉSE: A piacra szánt kártyák, akarom mondani áruk a kereskedő zsákokba kerülnek, és elindulnak a város felé. A zsákok megtöltésének kikötése: legalább egy és legfeljebb öt árut tehetsz be a zsákba.

3. BEJELENTÉS: A seriff elé járulva be kell neki jelentenünk, milyen és mennyi áruval fogunk kereskedni a piacon, amelynek három feltétele:

a.) csak törvényes árukat jelenthetünk be

b.) csak egyfajta árut jelenthetsz be

c.) a zsákodban lévő kártyák pontos számát kell bejelentenünk.

4. MEGTEKINTÉS: A seriff eldönti, hogy megnézi-e a kereskedő zsákokat. Megeshet, hogy kinyittatja az összes zsákot, de az is előfordulhat, hogy egyikbe sem néz bele. A becsületes kereskedőknek nincs mitől félniük, hiszen ha az általa bejelentettek rejlenek a zsákjában, akkor a seriffnek ki kell fizetnie a törvényes áruk büntetéséért járó aranyat, és tovább kell engednie a szekeret.

Abban az esetben viszont, ha zsákban nem pontosan az rejlik, amelyet a kereskedője bejelentett, és nem is csúsztatott a seriff zsebébe mondjuk némi aranyat, kizárólag azokat az árukat viheti be, amelyek megfelelnek a valóságnak. Az attól eltérőeket, nemcsak elkobozzák, hanem a kereskedőnek a csempészésért még bírságot is kell fizetnie. Éppen ezért érdemes élni a vesztegetés különféle lehetőségeivel, mint:

a.) arany

b.) kereskedő standon lévő törvényes áru

c.) kereskedő standon lévő csempészáru

d.) zsákban lévő áruk (törvényes vagy csempész)

e.) jövőbeli szívesség ígérete.

5. A KÖR VÉGE: Amennyiben mindannyian betöltöttük kétszer a seriff szerepét – kivéve, ha három kereskedő vesz részt a játékban, mert akkor három kör megtétele javallott – a játék véget ér. Az utolsó kör végén eldobjuk a kezünkben lévő kártyáinkat, mert azok nem érnek pontot. A kereskedő standon található áruk – mind a törvényes, mind a csempészáruk –, az összes birtokunkban lévő aranypénz viszont igen, sőt további bónuszokat is bezsebelhetünk egy-egy árufajta királya vagy királynőjeként. Értelemszerűen az győz, akinek a legtöbb pontot, vagyis aranyat sikerült összegyűjtenie.

A magam részéről meglehetősen hamar szembesültem azzal, hogy mennyire nem tudok füllenteni. Nincs annál idegesítőbb, mint amikor egy gyönyörűséges számszeríj lapul az egyébként csenevész almáid között, te pedig úgy vigyorogsz, hogy nemcsak a seriff, de a társaid számára is teljesen egyértelmű, hogy valami rosszban sántikálsz! Kivéve persze, ha ezt előnyödre váltod, és a mosolygásoddal elhiteted mindenkivel, hogy egy-egy hordó mézsör lapul a szekereden, miközben már-már penészedésnek indult, de teljesen legális kenyeret készült bevinni a városba.

A kereskedést a királyi árukkal nehezíthetjük, amelyek bár a normál játékhoz tartoznak, viszont a játék tanulásánál érdemes kivenni őket. A királyi áruk – zöld alma, golden alma, gouda sajt, kék sajt, rozskenyér, zabkenyér, királyi kakas – a királyság legjobb minőségű árui, amelyek kizárólag a királyt és hűséges cimboráit illetik, éppen ezért minden aranyszalaggal és seriff jelvénnyel jelölt áru csempészárunak számít.

Szintén nehezítésre ad lehetőséget, ha a megtekintést időkorláthoz kötjük. A seriffnek pedig 1 perc áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, belenéz-e valamelyik zsákba. Amennyiben kifogy az időből, zokszó nélkül át kell engednie azokat a kereskedőket is, akiknek rakományát nem ellenőrizte le.

Íme, némi extra ízelítő abból, miként is zajlik egy-egy játék!

A Sheriff of Nottingham kimondottan egy társaságfüggő játék. A tökéletes játékélmény elérése érdekében a játékosoknak egyrészt érdemes beleélniük magukat a szerepeikbe, másrészt pedig el kell szakadniuk a morális kérdésektől, amelyek bizony sokak nehezére esnek. A játékot még véletlenül sem szabad véresen komolyan venni! Még akkor sem, amikor egyik pillanatról a másikra azzal szembesülünk, hogy a párunk vagy esetleg a gyerekünk szemrebbenés nélkül hazudik nekünk, és mialatt jóhiszeműen átengedjük őket a kapun, becsempésznek a városba vagy egy tonnányi tiltólistás árut.

Hallottatok már a játékról? Esetleg ki is próbáltátok már? 
Ne felejtsetek el beszámolni róla! Amennyiben szívesen beszereznétek magatoknak egy példányt, szívből ajánlom, hogy nézzetek körül a gémklub bőséges kínálatában!

Azt mondják, aligha akad a társasjátékokat kedvelők között olyan, aki ne ismerné a Splendor névvel ellátott, lassanként ikonikusnak számító kártyajátékot. A magam részéről persze az ismeretség rendkívül friss és ropogós, ugyanis csak néhány hónappal ezelőtt került először a kezem ügyébe, méghozzá a keresztapám jóvoltából, aki azóta meg is örvendeztetett egy példánnyal.

„A reneszánsz megjelenése Európában egybeesett a felfedezések korával, amikor messzi tájakról, egzotikus országokból ritka természeti kincsek kezdtek el tömegével áramlani az európai országokba. Így történt ez a drágakövekkel is, amelyeket az egyes országok uralkodói előszeretettel viseltek koronázási ékszereikbe foglalva, vagy akár csak „hétköznapi”díszként. Marc André játék a drágakövek útját követi végig egészen a bányáktól a végcélnak számító reneszánsz korabeli városokig és uralkodókig. Egy gazdag kereskedő bőrébe bújva kell biztosítanunk, hogy a nyers drágakövekből végül gyönyörű, csiszolt ékkövek lehessenek, ahogy azt a királyok és a királynők elvárják tőlünk.”

Mindenki szeret üzletelni, tervezgetni, vásárolni és gyűjtögetni. A játék azonban amilyen egyszerűnek tűnik, legalább olyan bonyolult is, merthogy a legegyszerűbb taktikák kizárólag akkor bizonyulnak célravezetőnek, amikor az „A” terv mellett, még „B”, „C” és „D”tervvel előrukkolunk. A választott stratégiák persze a játékosok számától is függnek, amely 2-4 fő között mozog, bár hallottam már arról is, hogy párokba rendeződve, akár 8 játékost is kiszolgált.

Kinyitva a társasjáték dobozát, rögtön egy magyar nyelvű szabállyal találjuk magunkat szembe, amelyen kívül még 10 nemeslapka, 40 zseton, és 40-30-20 különböző színű, eltérő szintű fejlődéskártya is megbújik odabent. Mindez persze nem meglepő, hiszen a játék során a kereskedők drágaköveket és aranyat zsebelhetnek be, azok révén hírnévpontokat és/vagy bónuszokat érő fejlesztéskártyákat vásárolhatnak. Az ily módon megszerzett bónuszok ereje abban rejlik, hogy a további fejlesztéskártyák általuk egyre és egyre olcsóbbá válnak. Azoknál a kereskedőknél, akik elég bónuszt gyűjtöttek, egy-egy nemes is tiszteletét teheti, azáltal növelve annak presztízspontjainak számát. Amennyiben az egyik játékos eléri a 15 tekintélypontot, az adott forduló végén a játék véget ér, a legtöbb hírnévponttal rendelkező játékos pedig megnyeri azt.

Fejlődéslapkák

A kártyákról a zsetonokon szereplő drágakövek, azok bal felső sarkában pedig az általuk járó tekintélypontok köszönnek vissza, ezekhez pedig a bal alsó sarkokban lévő darabszámok csatlakoznak, azáltal megmutatva, hány zseton szükséges az adott színű drágakőből a fejlődéskártya megszerzéséhez. A megszerzett fejlődéskártyák bónuszt biztosítanak számunkra, tehát minden fejlődéskártya a megfelelő fajtájú drágakőből egy zsetont helyettesít a vásárlás során.

● Első szintű kártyák: A legolcsóbb kártyák, amelyek a drágakövek lelőhelyeit, vagyis a bányákat, hegyeket és folyókat szimbolizálják. Egy-két kivételtől eltekintve ezek nem adnak tekintélypontokat, csak a bónuszok révén segítik a vásárlásainkat.

● Második szintű kártyák: Az ebbe a pakliba tartozó kártyák már drágábbak, így ezek kivétel nélkül tekintélypontokat is érnek, kizárólag zsetonokkal szerezhetjük be azokat. Míg egyes kártyákon drágakőszakértők szerepelnek, addig más kártyák a kövek útját mutatják végső céljuk felé, akárcsak hajókat, karavánokat.

● Harmadik szintű kártyák: A legdrágább kártyák – drágakövek végcélját, tehát nagyvárosokat és boltokat ábrázolják – beszerzéséhez már nemcsak zsetonok, hanem bónuszok is szükségeltetnek, merthogy 10 zsetonnal több nem lehet a birtokunkban, ugyanakkor ezek a kártyák érik a legtöbb tekintélypontot. 

Nemeslapkák

Az egyes nemeslapkákért 2-3 féle drágakővel kell fizetnünk, amelyek 4-es és 3-as értékeket vesznek fel. Azt jelzik, mely drágakőfajtáink beszerzését, megmunkálását folytassuk a fejlődéskártyák segítségével. Ahogy eléri egy-egy kereskedő a lapkákon feltüntetett bónuszokat, a nemes látogatását teszi nála, vagyis megkapjuk a nemeslapkát és a vele járó presztízspontokat is. Amennyiben egyszerre több uralkodó elvárását is biztosítani tudjuk, akkor is csak egyet fogadhatunk, így a következő lapka megszerzéséig várnunk kell a következő körig, de a nemeslapka megszerzése nem számít külön cselekvésnek, automatikusan történik.

A játék során az alábbi négy cselekvés egyikre van lehetőségünk:

● Elveszünk 3 különböző drágakő zsetont a készletből. Fontos kitétel, hogy tíznél több zseton nem lehet a birtokunkban.

● Elveszünk 2 azonos drágakövet a készletből, de ezt csak akkor tehetjük meg, ha az adott drágakőből legalább 4 db zseton még rendelkezésre áll.

 ● Lefoglalunk magunknak egy fejlődéskártyát, és elveszünk egy aranyzsetont a készletből. Az arany jokerként használható a későbbiekben. Lefoglalt fejlődéskártyából maximum 3 lehet a kezünkben.

● Megveszünk egy fejlődéskártyát. Az azonos drágaköveket biztosító kártyákat a könnyebb áttekinthetőség érdekében érdemes egymás alá helyezni. A már lefoglalt fejlődéskártyákat is ezzel az akcióval tudjuk kijátszani. Amint lefoglalunk vagy megveszünk egy fejlődéskártyát, az adott szintű pakliból pótoljuk, amíg tehetjük.

A játék során viszonylag hamar fény derül arra, hogy kétféle stratégia mentén juthatunk győzelemre. (1) Egyrészt dönthetünk úgy, hogy a zsetonok felhalmozásával már az elejétől fogva csak olyan fejlődéskártyákat szerzünk be, amelyek tekintélypontot – többnyire a 2. és 3. szintű kártyák – érnek. Ebben az esetben a pontgyűjtésben el fogunk húzni a játék elején, viszont a konkurenciának lehetősége nyílik arra, hogy a későbbiekben felzárkózzon. Amennyiben viszont ügyesen taktikáztunk, mire feleszmélnek ellenfeleink már bezsebeltük a 15 tekintélypontot. (2) A másik célravezető stratégia, ha megpróbálunk minél több fejlődéskártyát – főként az 1. szintű kártyák – felhalmozni, mert így elsőként szerezhetünk nemeslapkát. Így a játék elején kevesebb tekintélyponttal rendelkezünk a többiekhez képest, viszont később, amikor felpörög a készletünk, gyakorlatilag a bónuszainknak hála, már zsetonok nélkül vásárolhatunk fejlődéskártyákat. Tekintve, hogy a nemesek látogatása nem kerül külön akcióba, egyszerre akár több tekintélypontot is gyűjthetünk.

Szívből ajánlom, hogy próbáljátok ki, és amennyiben elnyeri a tetszéseteket, esetleg szerezzetek be magatoknak egy példányt belőle. A szabályok kimondottan egyszerűek, azok is könnyedén elsajátíthatják, akik egyáltalán nem járatosak a társasjátékozásban. A grafikák eszméletlenül gyönyörűek, a „zsetonos megoldás” pedig egy magasabb szintre emeli a játékélményt.

Kipróbáltátok már a Splendort? 

Amennyiben felkeltettem az érdeklődéseteket, látogassatok el a gémklub áruházába, és szerezzetek be belőle egyet! Az ára ugyan borsos, viszont ha egyszer rákap a társaság az ízére, akkor megszolgálja az árát.

Néhány héttel ezelőtt, még jócskán a decembert taposva, azonban érkezett az IsaDora sminkmárkától egy újabb – korábban ugyanis már volt szerencsém közelebbről is megismerkedni néhány készítményükkel, amelyekről ide és ide kattintva megtaláljátok a véleményemet – csomag, amely a januárban debütáló Cool Matt kollekció egy-egy darabját rejtette magában. A termékek azóta kihasználhatóságuknál fogva a napi sminkrutinom szikla szilárd alapjait képzik. Már is mutatom, hogy miért!

A matt ajkak már egy ideje hatalmas reneszánszukat élik. Mostanra már szépen lassan, de minden márka előrukkolt egy, vagy akár több a trendbe passzoló kollekcióval. Az IsaDoráéban például többféle ajaktermék található. A kontúrceruzákhoz (Sculpting Lipliner Waterproof) színben passzoló rúzsokat nemcsak matt (Perfect Matt Lipstick) és fényes (Lip Desire Sculpting Lipstick), hanem hagyományos és folyékony változatban is elérhetjük. A magam részéről viszont messze az Ultra Matt Liquid Lipstick nyerte el a leginkább a tetszésem. 

ULTRA MATT LIQUID LIPSTICK

A folyékony rúzst habos, krémes állagánál fogva nem sorolnám a klasszikus "lip liquid" kencék közé, viszont ennek hála hihetetlenül kellemes érzés viselni. Az applikátor különleges formája pedig arról gondoskodik, hogy a lehető legprecízebben tudjuk követni a felvitel során az ajkak körvonalát. Remekül mutat felkenve, annál is inkább, hogy szépen kitölti a ráncokat, egyáltalán nem emeli ki a száraz részeket, sokkal inkább hidratálja azokat. Matt hatása ellenére, az ajkak teltebbnek tűnnek tőle, tartósságát tekintve messze túlszárnyalja a krémesebb rúzsokat. Az intenzíven pigmentált rúzsok a kollekció keretén belül a következő árnyalatokban kaphatóak: 07 Dolce Rose, 09 Vintage Pink és 11 Cool Mauve. 

Szó szerint fülig ért a szám, amikor megpillantottam a palettát. Azon túl, hogy a Cool Matt kollekció termékei, és azok színei is egy az egyben lefedik az ízlésemet, régóta szerettem volna megkaparintani egy tisztességes minőségű példányt, a márka neve pedig már önmagában véve garantálja azt.

EYE SCULPTOR BAR - Highlight & Contour

A fényes, fekete kompakt paletta, amelyet belül egy keskeny tükörrel is elláttak, rendkívül jól zárható, és könnyedén tisztán lehet tartani. Belülre négy matt és egy fényes árnyalat került. Egytől-egyig gyönyörűek, pigmentáltságukat tekintve pedig nem meglepően kiemelkedőek.

Míg a paletta első tagjával tökéletes alapot biztosíthatunk a sminkünk számára, addig a másodikkal és harmadikkal kontúrozhatunk, a negyediket az optikai hatás fokozásához, végül a gyöngyházfényűt a szemöldökcsont, esetleg a belső szemzug kiemeléséhez használhatjuk. Ez utóbbi az egyetlen a palettában, amely nagyobb csillámokat tartalmaz, amelyből szeretek egy keveset a szempillatőhöz tenni, némi extra, mégis visszafogott ragyogás kedvéért.

Külön díjaztam, hogy a palettába semmiféle applikátort nem suvasztottak, viszont a kollekcióban Double Ended Eye Shadow Applicator néven szerepel egy kétvégű applikátor azok számára, akiknek szükségük lenne rá. Míg a szivacs részét a szemhéjpúder satírozásához, addig a természetes szőrből (sterilizált finom kecske-, és póniszőr) készült ecsetet a highlighter eloszlatására használhatjuk.

Első pillantásra egy rendkívül ígéretes összeállításnak tűnik, viszont az elmúlt évek tapasztalatai nyomán addig nem hagyom magam elvarázsolódni, amíg bele nem nyúlok a paletta színeibe. Ezúttal egy hihetetlenül bársonyos, már-már krémes, de mégis porózus textúrába ért az ujjam, azáltal biztosítva, hogy könnyedén egymásba fogom tudni dolgozni azokat. A használat során sem csalódtam a színekben, amelyeket gyönyörűen lehetett építeni és keverni is. A szemhéjpúder használat során mesésen simult a szemhéjamra, szélei különösebb nehézség nélkül elsatírozhatóak. Tartósságát sem tudnám semmiféle kifogással illetni, bár az tény és való, hogy egy-egy alkalommal sikerült megülepednie a szemhéjam barázdáiban.

A szemkörnyék kiemelésére a márka az Eye Lifter Duo Highlighter névre hallgató, kétvégű, matt és gyöngyház árnyalatú ceruzájával is megörvendeztette a közönséget, míg a csodaszempillákról a szintén januári újdonságok között jeleskedő Big Bold Extreme Ultimate Volume Mascara mellett, Flashing Volume gondoskodik. A szemöldökszépészet terén is bizony érdemes belekukkantani a kollekcióba, annál is inkább, hogy a Precision Brow Pen Waterproof a szemöldökszálhoz hasonló vékony vonalakat ígér. Az arc selymesen fénylő ragyogásáért a Perfect Blush új árnyalatai – Coral Glow és Cool Pink –, a körmökről pedig a Gel Nail Lacquer Matt Top Coat és a Wonder Nail ugyancsak debütáló színei – Nude Attitude, Dolce Rose és a Cool Mauve – gondoskodnak.

A klasszikus, letisztult, roppantmód elegáns vonulatnak, és nem mellesleg a minőségnek megfelelően, a kollekció darabjai árban is magasabb kategóriát képviselnek, amelyre viszont megéri egyszer-egyszer elcsábulni. Egy-egy színből elég nagy mennyiség került a palettába, így egy darabig nem kell aggódni sem, hogy elfogyna. 

 Mennyire vagytok oda a matt kollekciókért?