Kiadó:
GABO Kiadó
Eredeti
mű: Victoria Aveyard: Red Queen
Oldalszám:
424 oldal
Moly:
88%
Goodreads:
4,12
Címkék:
disztópia, fantasy, ifjúsági
A decemberi
vizsgákkal a hátam mögött, úgy döntöttem, hogy egy időre felfüggesztem a
szakirodalmak olvasását, és más jellegű olvasmány után nézek. A választásom
ezúttal Victoria Aveyard trilógiájának első, Vörös Királynő című regényére
esett, amellyel a GABO Kiadó jóvoltából nyílt lehetőségem megismerkedni.
"AZ ISKOLÁBAN TANULTUNK AZ ELŐTTÜNK LÉTEZETT
VILÁGRÓL, az angyalokról és istenekről, akik az égben laktak, és szelíd
szeretettel uralkodtak a Földön. Egyesek szerint ezek csak mesék, de én nem
hiszem. Még mindig uralkodnak fölöttünk az istenek. Lejöttek a csillagok közül.
ÉS MÁR NEM SZELÍDEK."
"A közrendű, nyomorgó Vörösök az Ezüstök uralma
alatt élnek, akik isteni hatalommal bíró harcosok. Mare Barrow, a tizenhét éves
falusi Vörös lány számára úgy tűnik, soha semmi nem fog megváltozni. Mare az
Ezüstök palotájába kerül, hogy azok között dolgozzon, akiket legjobban gyűlöl.
Hamar felfedezi azonban, hogy vörös vére ellenére ő is halálos hatalommal bír,
amely az Ezüstök uralmának végét jelentheti. A hatalom játszmája azonban
veszedelmes, és ki tudná megmondani, hogy ebben a vér által kettéosztott
világban ki kerül ki győzedelmesen?"
A kettéosztott
társadalomban, ahol az Ezüstök vérüknél, valamint természetfeletti
képességeiknél fogva jogosultságot éreznek az uralkodásra, addig a közemberként
tengődő Vörösök nyomorognak, és felsőbbrendű társaik által kiszabott, kötelező
katonai szolgálat révén, halálra vannak ítélve. Mare Barrow szentül hitte, hogy
keserű sorsa semmiben nem különbözik társaiétól, élete pedig egy napon a
kaszárnyában fog véget érni. Egy szerencsés találkozásnak köszönhetően azonban
munkához jut a királyi palotában, ahol nemcsak az idegen kilétére, hanem a
benne lappangó képességre is fény derül. Senki, még maga Mare sem tud
magyarázattal szolgálni lényének természetére, amely soha nem ismert
fenyegetettséget jelent az Ezüstökre nézve. Az Elara által bábként mozgatott
királyi család, a lányt egykori identitásától megfosztva igyekszik fenntartani
a korrupt kormányt, csakhogy közeledik a hajnal. És vérvörös árnyalatban úszik.
Victoria Aveyard
regényét rengeteg csípős kritika, megjegyzés érte már, főként a történet
„patchwork” jellegének köszönhetően. A könyvben ugyanis számos helyen
felsejlenek a Vörös Királynőt megelőző alkotásokból – Az Éhezők Viadala, A
párválasztó vagy a Trónok harca –, származó esszenciák, amelyek okán néhányan
megkérdőjelezték a cselekmény eredetiségét. Jogosnak találom-e az
észrevételeiket? Abszolút. Hogy zavart-e is bármennyire? Cseppet sem. A könyv
jó. Méghozzá eszméletlenül. Felvállalom a véleményemmel járó személyes
defektusaimat, amennyiben a Vörös Királynő kedvelése bármilyen nemű
megbotránkozást váltana ki.
A karaktereket
illetően, még magam is meglepődtem, mennyire élveztem, ahogyan Mare jelenléte
irritált. A tolvajból lett majdnem hercegnő küzdelme a báb szerep ellen, aki
mindeközben végig naivan sodródik az Ezüstök diktálta árral, és megpróbál úgy
tenni, mintha ura lenne a helyzetnek. Legalább ennyire szórakoztatott Cal hűség
és lustaság táplálta idealizmusa, amelyet még ő maga is megkérdőjelez, vagy
Maven gyomorforgató, Joffrey Baratheon-féle hataloméhes képmutatása. Kilorn
férfiasságáért folytatott szélmalomharca pedig egyszerűen vitt mindent. A
karaktere annál inkább szórakoztatott, minél jobban küzdött az önállóságért. A
folyamatos áldozat szerepből történő kitörési kísérleteivel, amellyel csak még
inkább arra sarkallta a lányt, hogy megmentse őt, lényegében kasztrálta
önmagát.
"– Ezt
tudnod kell rólunk, Ezüstökről. Mi mindig egyedül vagyunk. Itt, és itt is –
mondja, a fejére, majd a szívére mutatva. – Ettől leszünk erősek."
Hogy a szereplők
botrányos jellemének formálásban mekkora szerepe volt a tudatosságnak, és
mekkora a véletlennek, arról fogalmam sincs. A „Bárki, bárkit elárulhat.” jelige
fényében mindenesetre előbb feltételezek szándékoltságot, mintsem a
félresikerült karakterábrázolást. Még akkor is, ha ezért most megköveznek.
★★★★☆
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed Victoria Aveyard: Vörös Királynő című regénye iránt, ide kattintva beszerezheted!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése