Susan Ee: Angelfall - Angyalok bukása│Könyvajánló

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó, 2013

Oldalszám: 344

Goodreads: 4,28

Besorolás: YA, disztópia, angyal

2013 decemberében, a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából megjelent Susan Ee: Angelfall - Angyalok bukása című regénye, de valamiért csak az utóbbi néhány napban került a kezem ügyébe.

Az elmúlt évek YA könyvekkel kapcsolatos tapasztalataim azt mutatják, aligha lehet olyan témát találni, amit ne aknáztak volna már ki, éppen ezért elég szkeptikusan fordultam az angyalos történetek felé. Egy újabb cukormázas angyalábrázolásra számítottam, amelyre az Angyalok bukása alaposan rácáfolt. Susan Ee bebizonyította, hogy kizárólag az számít, ahogyan TE  hozzányúlsz egy adott témához, és az korántsem, hogy előtted hányan és hogyan tették meg azt.

"Hat hete már, hogy az apokalipszis angyalai alászálltak, és elpusztították a modern világot. Nappal az utcai bandáké a hatalom, de az éjszakákat a rettegés és a babona uralja. Mikor az angyalsereg harcosai tovaszállva magukkal ragadnak egy gyámoltalan kislányt, annak tizenhét éves nővére, Penryn bármit megtenne, hogy visszaszerezze a húgát.

Bármit. Ha kell, akár arra is hajlandó, hogy alkut kössön egy ellenséges angyallal.

Rafi félelmetes harcos, de most legyőzötten, szárnyaitól megfosztva, haldokolva hever a földön. Korszakokon átívelő háborúkban vívott győztes csatákat, most pedig egy éhezéstől legyengült tinilány kell, hogy megmentse az életét.

Miközben átvágnak a sötétségbe és káoszba merült Észak-Kalifornián, csak egymásra támaszkodhatnak a túlélés érdekében. Kénytelenek együtt megtenni az utat, hogy eljussanak San Franciscóba, az angyalok erődítményébe, ahol a lány mindent kockára tesz, hogy megmentse a húgát, az angyal pedig kénytelen legnagyobb ellenségeinek könyörületességére bízni magát, hogy újra ép és egész lehessen."

Penryn Young egy, az addigi búvóhelyüknél biztonságosabb menedék reményében, kerekesszékhez kötött húgával és elborult elméjű édesanyjával együtt útra kel, amelynek során szemtanúi lesznek egy angyal szárnyaitól való megfosztásának. Mivel nem sikerül észrevétlennek maradniuk, egyikük magával ragadja a lány húgát, ezért Penryn a haldokló, szárnya fosztott lénytől várja a segítséget. Rafi vonakodva  ugyan, de enged a lány unszolásának, már csak azért is, mert rádöbben: egyedül esélye sincs bejutni a Fészekbe, ahol visszavarrhatják a szárnyait. San Fransisco felé belebotlanak az emberi ellenállás egyik táborába, amelynek katonái visszavágást terveznek az angyaloknak, azonban helyzetüket igen csak megnehezítik az erdőben ólálkodó kannibál lények. Természetfeletti lények tehetnek a félig megrágott tetemekről, vagy pusztán az életösztön nyert csatát az emberi erkölcsökkel szemben? Hová fajulhat még a világ? Véget vethet az ellenállás az angyalok uralmának?

"Tetszik az elszánt vezér alakja, aki majd kivezet minket a sötétségből. Magával ragad a lehetőség gondolata, hogy része legyek valami nagynak, valami fontosnak, hogy olyanokat kövessek, akik igazi hősökké válnak majd. Csakhogy, ez nem az én dolgom. Az én dolgom, hogy visszahozzam a húgomat, épen és egészségesen. Az én dolgom, hogy az anyámat távol tartsam a bajtól, és biztonságos helyre tereljem. Az én dolgom, hogy etessem, és fedél alá juttassam, ami a családomból megmaradt. És amíg ezt végérvényesen el nem rendezem, addig nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy távolabbra tekintsek, hogy romantikus hősök és félistenek háborújába ártsam magam."

Ahogyan az angyalos történetekkel, úgy a női főszereplőkkel kapcsolatban is fenntartásokkal rendelkezem. Nagyon ritka, hogy szimpatizáljak bármelyikükkel is. Nehéz olyan női karaktert felépíteni, aki kellőképpen erős és tettre kész, mégsem esik túlzásba. Penryn családjához való lojalitása lenyűgöző, amiért a világmegváltó tervek  helyett, a célja csupán a húga kimentése az ellenség karmai közül, éppen ez teszi őt annyira hitelessé.

"Egy hangya vagyok a mezőn, ahol istenek csatáznak. Itt nincs helye a büszkeségnek vagy önérzetnek. Még a túlélésnek is épp csak alig akad."

Rafi az egyik legtekintélyesebb arkangyal mindközül. Megvan a maga küldetése, ami jócskán túlmutat az izmos felsőtestének mutogatásán és a bajba jutott Penryn megmentésével járó önfeláldozáson. Igyekszik távol tartani magát a lánytól, miközben vágyik is a közelségére, amelynek köszönhetően az írónőnek sikerült mesterien kihangsúlyoznia az angyal emberiségét.

"A szomorkodás tényleg segít az embereknek, hogy jobban érezzék magukat?"

Az Angyalok bukásába elég kevés romantika szorult. Penryn és Rafi között végig érezhető a feszültség, amelyet mindketten mélyen elfojtanak. Egy részről az eltorzult világukban, ahol emberi csonkok hevernek szerte szét, az életben maradás a tét, egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy szerelmesek legyenek. Más részről Rafi előtt ott lebeg a múltja, amelyben a bukott angyalok és az embernők gyermekeit, a nephiliemeket üldözte.

Paige számomra viszont irritáló volt. Sosem vette be a gyomrom ezeket a gyámolatlan, tisztaszívű karaktereket, akik önhibájukon kívül kerülnek szorítóba, magatehetetlenül vergődnek, arra várnak, hogy valaki megmentse őket. Egy kezemen nem tudom megszámolni, hányszor szégyelltem el magam, amiért Paige haláláért szurkolok, és csak akkor vált szimpatikussá a számomra, amikor kivette a részét a kannibalizmusból. Szükséges rosszként könyveltem el a jelenlétét, hiszen éppen ő indította útnak a nővérét, nélküle korántsem lett volna kerek a történet, ahogyan az anyja nélkül sem. A nő skizofréniájáról árulkodó megnyilvánulásai, na és persze a cselekedetei még inkább kihangsúlyozták a pusztulásra ítélt világ nyerseségét, miközben végig azt éreztem, hogy az asszonyban jóval több van, mint amennyi látszik.

ÖSSZEFOGLALVA:

Az Angyalok bukása egyértelműen egy KIHAGYHATATLAN kategóriás könyv!

★★★★★