Raveloson Andy vagyok. Amióta az eszemet tudom a kreatívkodás
az életem szerves részét képzi. Az ékszerek és az egyéb kiegészítők gyártását
az egyetem mellett végzem. Eleinte a húgommal, mostanra viszont egymagam vagyok
a Soadyart termékek megálmodója és kivitelezője.
1.) Kitől örökölted a kreativitásod?
Édesanyám régen rengeteget varrt otthon. Olyankor
felültetett a varrógép mellé az asztalra és onnan nézhettem, amit csinál. Neki
köszönhetem az alkotás iránt érzett szerelmem.
2.) Miből szerzed az inspirációt?
Mindenhonnan, bárhonnan. Főleg Pinterestről, vagy
Facebookról, sokszor mások alkotásaiból inspirálódom, de előfordul, hogy az
utcán látottaktól száll meg az ihlet. A stílusomat illetően nem ragaszkodok
semmihez. A technikáimmal és a külső behatásokkal úgyis változik magától, arról
nem is beszélve, hogy elég unalmas lenne, ha ezeket a változásokat nem engedném
be. A múzsám, ha szabad ilyet mondani, Judit volt a Fércművektől: mindig nagy
csodálattal néztem milyen szépségeket készít.
3.) Honnan jött a kreálmányaid forgalomba hozásának
ötlete? Na, és persze a név! Soadyart. Mit tudhatunk a névadásról?
Az eladást tulajdonképpen a kényszer szülte.
Túl sok mindent gyártottam, nem volt már hol tárolni vagy kinek elajándékozni.
A húgom kitalálta, hogy mi lenne, ha eladásra csinálnánk. Szórakozásnak indult
az egész, a nevet sem gondoltuk komolyan. Kettőnk nevét összeollóztuk (HeliSoa
+ Andy) és létrehoztunk egy felhasználónevet. A húgom azóta felhagyott az
alkotással, de a név megmaradt. Üzleti szempontból talán nem a legideálisabb,
de szeretem, mert arra emlékeztet, honnan indult a történet.
4.) Számos technikát használsz a termékeid
elkészítéséhez. Melyek ezek?
A technikáim folyamatosan változnak, mindig vannak újak,
és néha elhagyok egyet-egyet. Jelenleg varrok, horgolok, üvegékszereket
készítek és mivel nemrég költöztünk, kisebb bútordarabokat készítek és
felújítok. Az első helyen jelenleg a rajzolás szerepel, míg a legújabb
szerelmem a transzfertechnika és a horgolás. Érdekes, hogy ez utóbbit korábban
milyen öregesnek éreztem, pedig elképesztő mi mindent ki lehet hozni egy
gombolyag fonalból!
5.) Honnan szerzed be a termékeidhez szükséges
alapanyagokat?
Mivel sok technikát használok, elég sok helyről szerzem
be az alapanyagokat. Többségében webáruházokból, hiszen azokban általában olcsóbb
és nagyobb a választék, mint a hobbiboltokban. Jelenleg főleg a
csinaljekszert.hu oldalon vásárolok az ékszerekhez, textilboltok közül pedig a
Kell-me és a Textilcottage a kedvencem. Budapesti boltok közül újabban a
Fabtextil és a Barka közös boltja a kis kedvenc.
6.) Mit gondolsz a hazai anyagellátásról?
Szerencsére a hazai anyagellátás elég fejlett. Egyre több
helyen lehet kapni jó áron ékszerkellékeket, textileket vagy egyéb
alapanyagokat. Egyedül azt sajnálom, hogy ezek nagy része külföldről érkezik. Jó
érzés lenne magyar termékekkel dolgozni, a vállalkozás korai szakaszában viszont
ez egyébként is megfizethetetlennek tűnik.
7.) Hogyan kell elképzelni magát, az alkotói folyamatot?
Rendelkezel egy saját, alkotói sarokkal?
Bizony van alkotósarkom (és tényleg egy konkrét sarokról
van szó), a folyamat maga azonban nagyon változatos. Mivel több technikát
ötvözök általában hosszadalmas, sokszor napokig tart. Ilyenkor az alkotósarkom
terjed, és sokszor átkúszik a barátom dolgozó részlegébe is. Szerencsére neki
nincs szüksége túl sok helyre ezért többnyire szó nélkül hagyja ezeket az
inváziós szakaszokat, én meg igyekszem a türelmét meghálálni azzal, hogy
időközönként visszavezényelem az eltévedt egységeket.
8.) Mivel egy márka kiépítése meglehetősen költséges
munka, kiváltképp az első időkben, amikor inkább kiadásra, mintsem bevételekre
számíthatunk, az ezzel foglalkozók többsége munka mellett igyekszik beindítani
a vállalkozását. Hogyan tudtad beilleszteni a hétköznapjaidba az egyre
komolyabbá váló kreatívkodást?
Azt hiszem, viszonylag egyszerűen, hiszen nem
munkaként kezelem, hanem hobbiként. Azóta, hogy megrendelésre is dolgozom
persze kicsit bonyolultabb a történet, de egyelőre az egyetem a legfontosabb, a
hobbim nem mehet a tanulmányaim rovására. Ettől függetlenül sokszor esténként
is dolgoznom kell, de egy darabig még biztos nem kell felvennem segédet.
9.) Amennyiben valaki szeretne magáénak tudni egy
Soadyart terméket, viszont egyedi elképzelései vannak, vállalod azoknak is a
megvalósítását?
Szeretem a kihívásokat, ezért nagyon szívesen
megvalósítom az extrémebb kéréseket is. Tulajdonképpen nem okoz többletmunkát:
ilyenkor egyszerűen félreteszem azt, amit magam találtam ki kihívásként és a
vevő rendelését teljesítem helyette.
10.) Ahogyan a ruhákra, úgy az ékszerekre is igaz, hogy a
tervezőknek előre kell gondolkodniuk, hogy termékeik igazodni tudjanak az aktuális
szezonhoz. Mennyire fontos számodra, hogy az ékszereid passzoljanak az aktuális
időszakhoz?
Az ékszereim többsége egész évben hordható. Készítek
ugyan szezonális kollekciókat, de ezeket nem tervezem meg előre, mert általában
ha előre megtervezek valamit, azt többnyire nem valósítom meg, ezért hagyom,
hogy az inspiráció vezessen.
11.) Melyek a legkelendőbb termékeid?
Nehéz megmondani, még túl kevés ideje vagyok ehhez a
piacon. Az biztos, hogy a csajszis, biciklis ékszerek nagyon jól mennek, illetve
volt egy bevásárlószatyros időszak, amikor mindenki azt rendelt.
12.) Az utóbbi időben meglehetősen felkapottá vált a
"DoItYourself", azaz "Csináld magad!" típusú ékszergyártás.
A blogodra tévedők számos DIY bejegyzéssel találkozhatnak, miközben a hozzád
hasonló ékszergyártók között akad olyan is, akik foggal-körömmel védik a
termékeik elkészítésének módját. Miért döntöttél úgy, hogy megosztod a
nagyközönséggel a praktikáid?
Szerintem nincs jobb érzés az alkotás öröménél és ettől
az örömtől senkit sem szeretnék megfosztani. Aki magától szeretné megcsinálni,
miért ne tehetné? Magam is úgy kezdtem, hogy megláttam más ékszereit,
megtetszett és megpróbáltam elkészíteni őket. Az már önmagában jó érzés, hogy
valakinek tetszik annyira, amit csinálok, hogy kipróbálja ő is. A bejegyzéseim
másik oka pedig az, hogy tavaly megnyertem a "Csinálj Ékszert!"
pályázatát, aminek keretein belül vállaltam a leírások elkészítését, cserébe
pedig minden hónapban kapok egy kincsekkel teli csomagot, amivel kedvem szerint
dolgozhatok.
13.) Hol lehet megvásárolni a termékeid? Milyen terveid
vannak terjeszkedés terén?
Jelenleg Győrben, a „Szeretjük” boltban, illetve
Budapesten „Emily Kincsesboltjában”. Emellett pedig van egy kis Meska boltom,
de az utóbbi időben a sok egyéni megrendelés mellett ezt eléggé hanyagoltam.
Tervezem még további helyek megkeresését és talán egyszer a piacozást is
kipróbálom.
14.) Mit tanácsolsz azoknak, akik hozzád hasonlóan, ki
szeretnének lépni az otthoni kreatívkodásból és meg szeretnék ismertetni a
termékeiket másokkal is?
Nem tudom, mit merjek tanácsolni, mert még én sem látom,
hogy mi vár igazán odakint, de az eddigi tapasztalataimból adódóan először is
azt mondanám: Bízz magadban! Legyél nyitott, merész és kitartó! Elég komoly
kihívást jelent a közönség elé állni és a konkurencia is nagy. Sokan vannak
odakint és nagyon sok jó kézműves van, nem lesz egyszerű. Sokszor érzi azt az
ember, hogy „én ehhez nem vagyok elég jó” vagy, hogy „a többiek mennyivel
jobbak”. Ezt az érzést ki kell zárni. A többiek nem jobbak, hanem mások. Ha
körülnézek nem konkurenciát látok, hiszen nekik sem könnyebb. És van még egy
dolog, amit ki kell zárni: az irigységet. Sokan féltve őrzik titkaikat és
felháborodnak, ha mások hasonló termékeket készítenek. Szerintem ez nem
egészséges. Nem azt mondom, hogy nem lesznek olyanok, akik megpróbálnak
majmolni, de mielőtt hibáztatnád őket, gondold végig, hogy a te ötleted honnan
jött, tényleg sajátod-e? Nem lehet, hogy láttad egyszer Pinteresten csak már
elfelejtetted? Na, és ha majmolnak, miért vagy úgy oda? Ezek szerint valamit
mégiscsak jól csinálsz, nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése